A szezonális béke időszaka Szigligeten
Szigliget falujába látogattunk és arra a következtetésre jutottunk, hogy aki pihenni szeretne, hát annak most érdemes az irányt a Balaton felé venni! Ugyan megrövidült napokat élünk, és hűvös az időjárás is, de ki gondolná, hogy ez a béke záloga a nyári időszakokban oly felkapott régiókban. Ilyenkor a tömegek zsivaját elfeledve ismét nyugalom és csend költözik végre az északi part népszerű vidékére is.

Szigliget, Fotó: Szöllősi Gábor
Ki említené ma meg, hogy a húzóágazatnak minősülő tömegturizmus a zsúfoltságával és zajosságával bizony nem mindenkinek nyújtja az ideális feltöltődést?

A Szent György-hegy és a Csobánc, Fotó: Szöllősi Gábor
A mai turizmus motivációjának általános jellemzője a mindennapokból való elrugaszkodás, mely eltérő környezetet, egyfajta lazább életvitelt, és elsősorban nagyobb kényelmet céloz meg. A társadalom legnagyobb része a hétköznapok feszültségét vezeti le ilyenkor, mely számukra észrevétlenül is másoknak okoz kellemetlenséget. A mai világban már nem szűk réteg kiváltsága az üdülés, így tekintélyes tömeg jellemzője ez a fajta viselkedés. A nyugalom partvonalon kívülre kerül és ilyen közegben a másik oldalt, a töltődni vágyó embert elnyeli a zsibvásár, hiába próbálna menekülni a mindennapi stressztől, zajtól és keresné a csendet és nyugalmat távolabbi vidékeken. A pihenésre vágyókon túl találjuk a kulturális célokat is igénylő szűk réteget, mely művelődéssel, minőségi rendezvényeken töltené el szabadidejét. A művelődés iránti igénynek a történelmi, művészettörténeti attrakciók – a történelmi emlékhelyek és belvárosok, templomok, műemlékek, közgyűjtemények együttese – felkeresése tesz eleget. Ide sorolható a természetjáró ember is, aki a zöldövezetben viselkedés alapszabályinak betartásával, a környezet háborgatása nélkül tudja a domborzati adottságokat, a növény- és állatvilágot megcsodálni.

Őszi nyugalom az udvaron, Fotó: Szöllősi Gábor
Ezt a kérdést ritkán szokták feszegetni, de a kulturális turizmus komoly bajban van a tömegturizmussal szemben. A művelődés szeretete, a természet tisztelete egyfajta csendet és harmonikusabb légkört igényelne, melyet nehéz megélni például nyári alkalmakkor a szigligeti vár öregtornyából a Balaton tükrét szemlélve, hiszen általában a saját gondolatát sem hallja ott az ember.

Érdemes elolvasniKÉPEK: Pusztul a végvári harcok híres erőssége, a Csobánc
Szigliget község nagyobb kiterjedésű falu, az ezerfős lélekszámot el nem érő, viszonylag csekélyebb bejelentett állandó lakossággal, mely a vakációszezon ideje alatt sokszorosára duzzad. A falu kijelölt fürdőzőhelye nem pusztán 18 000 m²-es területével emelkedik ki az átlag balatoni strandok közül, de innen nyílik a tóra az egyik legszebb kilátás is, ezért felkapottságából adódóan komoly tömeget vonz. Kulturális fellegvárának az Esterházy-kastély, azaz mai nevén az Alkotók Háza számít, mely tulajdonképpen a múlt rendszer óta biztosít helyszínt irodalmárok, képzőművészek társasági és kulturális összejöveteleihez, kikapcsolódásaihoz. Szigliget legismertebb műemléke a vár, mely az 1980-as években még a töredékét sem mutatta magából jelenlegi arculatához képest. Ma egy határokon belül mozgó, több periódusban helyreállított erősség várja a látogatót, mely nagy idegenforgalmat tudhat magáénak. Nyári hónapokban gyufaszál leejtésének a lehetősége is természetfeletti jelenség kategóriájába tartozik, ezért érdemes ilyenkor minél korábbi napszakot választanunk, ha figyelmesebben szeretnénk végigjárni, esetleg csendesebb pillanatokat is megélni a világ egyik legszebb kilátópontján. Ezt a panorámát ugyanis egy idelátogató sem felejti el soha, mert mind a Balaton irányába, mind pedig a Tapolcai-medencére és a tanúhegyekre mesésnek mondható.

Kilátás az Óvárból, Fotó: Szöllősi Gábor
Azonban itt nem egy vár van, hanem a strand feletti magaslaton, a Királyné szoknyáján találhatóak a kilátó alatt az Óvár maradványai is. Ezen a ponton még közelebb vagyunk a Balatonhoz, így másik szögből mutatja szépségét a magyar tenger. A kilátóra felkapaszkodva az átlagember nem is veszi észre a régi erődítés falait, melyek annak idején egy tekintélyesebb épület alapjául szolgáltak. Szigliget következő ikonikus műemléke az Avasi-templomrom, melyet szintén nehéz a főszezoni nyüzsgésben úgy lefotózni, hogy más érdeklődők ne színesítsék elkészült képünket. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródást mutat, amelynek szentélye délkeleti tájolású. Mindössze párszáz évet lehetett szolgálatban, és valószínűleg már a török megjelenése előtt elhagyatottá vált. Azonban tornya ma is áll, a Csonka-torony, mely országszerte közismert műemlék.

Az Avasi-templomrom, Fotó: Mayer Jácint
Az őszvégi-téli Balatont mintha kicserélték volna. Mindenhol találni parkolóhelyet, nem rohannak, tolakodnak az emberek, nem vonja el a figyelmünket a természeti és épített szépségekről az okostelefon, hanem csak a lényeg marad. Aki teheti, most jöjjön el ide, mert a Balaton partja ilyenkor is ámulatba ejt!
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Váratlan bizonyítékot találhattak a Biblia egyik legismertebb történetére
A történelem 7 legmeghatározóbb fegyvere
45 éve jár a kék metró második szakasza – Így épült a 3-as vonal déli szárnya
Építési engedélyt kapott a Magyar Építészeti Múzeum
A Föld leghosszabb hegyvonulata a tenger fenekén húzódik
Miért lélegezik szinte minden élőlény oxigént?